Húsvét – Töltött bárányeleje

Ézsaiás próféta biztosan nem tartozik napjaink legolvasottabb szerzői közé, de nagyhéten adjuk meg neki, ami az övé; látomásában – többek között – a következőket vizionálja:

És lakozik a farkas a báránnyal, és a párduc a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;

(Ézsaiás, 11-6)

Innen jut eszembe, hogy amikor annó, gyermekkoromban a konfirmációt megelőző vallásórára jártam, a tiszteletes úr egyszer ezzel az oroszlános-bárányos hasonlattal példálózott és felhívta a figyelmünket, hogy előbb-utóbb mindenkinek választania kell: a Nagy Összeborulás megérkeztéig bárány akar-e lenni avagy oroszlán? Merthogy utána elvileg mindegy lesz, hiszen nem lesz vérengző oroszlán és békésen legelésző bárány.

A válasz akkor egyszerűnek tűnt, de a tiszteletes úr arra kért mindenkit, hogy ne döntsön elhamarkodottan.

Azóta rengeteget gondolkoztam rajta, s úgy érzem, sikerült döntenem. Rövid válaszomat – majd a mai receptet – itt alant olvashatjátok.

Kedves tiszteletes úr! Ha jól számolom, úgy harmincvalahány éve tette fel nekem (és további mintegy tucatnyi, hozzám hasonlóan csillogó szemű, kicsit megszeppent társamnak) a kérdést, illetve figyelmeztetett, hogy a poszt bevezetőjében említett kérdésben mindenkinek döntenie kell. Elismerem, nem kapkodtam el a formális választ, noha érdemben már régesrég döntöttem. Talán elnézi nekem a késedelmet. Válaszomat hosszasan meg tudnám indokolni, de nem teszem, mert magyarázkodásnak tűnne. Szóval tisztelettel tájékoztatom Önt (s Önön keresztül az illetékeseket), hogy én az oroszlánt választottam.

Nem mintha kételkednék Ézsaiás próféciájában, de az az igazság (szeretné tudni az igazságot, tiszteletes úr?), szóval az az igazság, hogy nem szeretném, ha bárányként azzal a helyzettel lennék kénytelen szembesülni, hogy holmi információ-áramlási problémák miatt az aktuális oroszlánok nem értesültek a fegyverszünetről meg a nagy barátságról. Szégyenkezve üdvözli önt és a többi bárányt: Té


És akkor jöjjön Ildikó néni mai szuper-receptje, a töltött báránypecsenye (elülső comb és borda)

Az első comb és a bordák között egy laza kötőszöveti réteg van. Ha a bordák végénél egy 5-10 cm-es vágást ejtünk és kézzel megpróbáljuk lefejteni e felső vékony bőnyés réteget a bordákról, eljutunk egészen a combig, amely a bordáktól elválasztható. Ilyen módon a vékonyabb húsú első bárány-negyedben egy elég jelentős üreget lehet kialakítani.

Ezt az üreget kell megtölteni a következőképpen elkészített töltelékkel:

Egy fej apróra vágott hagymát kevés olajban megpirítunk. Hozzákeverünk két, tejbe áztatott és kicsavart zsemlét, vagy ennek megfelelő mennyiségű fehér kenyeret. Ugyancsak hozzáadjuk a fél májat késfokkal kikaparva, két szelet apróra vágott szalonnakockát, két egész nyers tojást, sót, borsot, esetleg vegetát, egy köteg apróra vágott petrezselyemzöldet, oregánót vagy majorannát.

Egy nagyobb kanállal az üregbe lapátoljuk ezt a pépes tölteléket, majd egy sütőtűvel elzárjuk a nyílást, vagy ennek hiányában egyszerűen bevarrjuk.

Az egészet kívülről megsózzuk, megkenjük olajjal, majd vizet öntünk alája és fóliával lefedve közepes lángon legalább egy órát pároljuk.

Ezután levesszük a fóliát, locsolgatjuk a levével, illetve utánatöltünk (ha elfogyott), és még kb. fél órát visszatesszük a sütőbe, most már nagy lángon, hogy piruljon meg szépen.

Tálalható melegen is burgonyapürével vagy dinsztelt tarhonyakörettel és cukros salátával. De hidegen is kitűnő.

3 hozzászólás

 1. MuellR — 2012-04-05 08:30 

Szüzmárjaidösanyám! Jajj de jól hangzik, ó be csiklandozza nyálmirigyeim! Kár, hogy kuriózumszámba megy a bárányhús. :( Meg amit nem értek, hogy a nyúl mért oly drága? Évi 2-3 ellésből logikusan olcsóbbnak kéne lennie, mint a mesterséges tyúknak. Jut eszembe. Jó nyúlreceptek is érdekelnek. :)

 2. tiboru — 2012-04-05 10:53 

Ezt a nyulas dolgot én se értem… Annó apám belevágott a nyúltenyésztésbe is; volt olyan periódus, amikor száz nyula is volt, és nem telt el hét, hogy valamilyen formában ne ettünk volna nyulat. Recepteknek meg utánanézek, noha (szerintem) a nyúlhús meglehetősen semleges, karakter nélküli kaja. A pác meg a tűzdelés (fokhagyma, szalonna) még lendít egy kicsit a helyzeten, de bevallom, inkább egy bárány, mint tíz nyúl.

Bárányt, illetve birkát arab hentesnél érdemes venni, náluk komoly kultúrája van; igaz, tényleg drágán mérik.

 3. MuellR — 2012-04-05 11:58 

Tény, a bárány minden tekintetben zamatosabb. A nyúl ízre valóban félúton a csirke meg valami testes négylábú között mozog, viszont egy jó zöldséges, babéros, egyébfűszeres vörösboros ágy nagyon jót tud tenni neki (szalonna és SOK fokhagyma természetesen alap). Amolyan Boeuf Bourguignon szerűen. Főleg, ha addig sütöd, amíg a gravitáció leviszi a húst a csontokról.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.