Húsvét – Vérengzés és rántotthús

Akik elolvasták, sőt: maradandó lelki károsodások nélkül túl is élték az ártatlan kisbárányok legyilkolászásáról szóló előző posztot, azok számára már semmilyen megrázkódtatást nem jelenthet a következő egyszerű paraszti fogás.

Az elolvasása, legalábbis:)

De ahhoz sem kell Drakulának lenni, hogy megegyük; a véres hurkában ugyanúgy vér van, csak kevésbé tudatosítjuk magunkban. Arra azért figyeljünk, hogy ha vérre fáj a fogunk, akkor az legyen nagyon-nagyon friss! És ezt nem poénból mondom!

Annak azért van egy kis pikantériája, hogy – Sanya szavaival élve – alig kell sózni, hiszen eleve sós… És abban is reménykedjünk, hogy a régi közmondásnak a gasztronómiában is igaza van: a vér nem válik vízzé!

1.) Hagymatokány bárányvérből

Négy-öt darab nagy hagymát megtakarítva, laskásra vágva egy teflonedényben (régen erre a célra öntöttvasból készült, vastag lábast használtak) kevés olajban, megsózva és megborsozva üvegesre párolunk.

Az edénybe felfogott friss vért (amely közben megalvadt és savót eresztett) késsel két centis kockákra vágjuk, majd úgy, ahogy van (azaz savóstól) a forró párolt hagymára zúdítjuk és fakanállal kavargatva feketedésig sütjük. Általában nem szükség utána sózni, mert a vér önmagában is sós ízű. Három tojást – kevés tejjel felverve – a kész véres tokányra öntünk és hagyjuk egy kicsit besűrűsödni.

Változatok: Bármilyen más vérből is elkészíthető (nyúl, majorság). Ízlés szerint apróra vágott belsőségekkel is dúsítható: lép, vese, máj, velő, here, stb.

Friss salátával, vagy olajos savanyú káposztával, esetleg más savanyúsággal tálaljuk.

Hogy a közszolgálatiság elvárásainak is megfeleljünk, itt szólítunk fel minden bárányt és embert: Adj vért! Adj vért és ments meg három életet!

A nagy sokk után egy átlagos magyaros vasárnapi rántott husi – lenne! ha nem zsenge bárányból lenne. De higgyétek el nekem, hogy ez rántva is a kategória győztese.

2.) Kirántott báránygerinc

A gerinc két oldalán levő gyönyörű tiszta húst (a báránykarajt) három-négy centis szeletekre szokták szelni, csont nélkül. Nem szabad kiverni lapos szeletekre! Annyira fiatal, hogy ugyanúgy átpuhul, akár a rántani való csirkecomb vagy -mell. Pótolni lehet kicsontozott első comb húsából is a kirántanivalót.

A húst besózzuk, fűszerezzük. 15 percnyi állás után lisztbe, palacsintatésztába, majd újra lisztbe forgatva teflonsütőben, nagyon forró olajban kirántjuk.

Az olajba való helyezés után a lángot mérsékeljük és az edényt fedjük be, hogy alaposan átsüljön. Egyesek pár csepp víz hozzáadásával még pluszban is párolják, hogy porhanyó és zaftosabb legyen. Csak miután a boríték szélén látszik, hogy pirulni kezdett, akkor fordítsuk meg a másik oldalára is. Prézlibe forgatva általában túlságosan száraz lesz.

A megmaradt csontos részekből kiváló báránypörkölt készíthető galuskával, vagy eresztett puliszkával.

A következő napokban lesz még drob, kavurma, krézli, meg persze nagyon finom bárányfejleves, töltött és nem töltött sültek… – készítsétek a hasatokat.

Meg a bárányt!

5 hozzászólás

 1. Bibó — 2011-04-20 07:50 

A világ azon szerencsés felén, ahol nagyobb megerőltetés nélkül, vagy hosszabb gyalogtúra megtétele nélkül lehet friss bárányhoz jutni, nos, ott bizonyára már rohannak az emberek beszerezni a hajdanvolt bégetőt, hogy húsából jót lakmározzanak. Én itt a bár szép, de bárányban igen szegény székes fővársoban pediglen csak a nyálamat nyelem, majd eszek reggelire egy műűűűzliszeletet. Mert itt az a divat, nem a fincsi bárány :-(
Azonban tévedek-e, ha azt hiszem, hogy a mitite (vagy miként betűzik) is bárány aprólékból készül? Esetleg erre az étekre ki lehet-e térni 3 többszörösen bővített mondatban?

 2. tib0ru — 2011-04-20 09:13 

Nem tudom, létezik-e még, de pár évvel ezelőtt volt a Dob utcában egy halal (muszlim) hentes; ott egész évben kiváló minőségű bárányt lehetett kapni.

A mititei-ről (mici-ről) hamarosan megemlékezünk. És igen, az eredeti mici birkahúsból készült (nem feltétlenül bárányból), de mostanában a keverék (birka sertés marha) dívik, különbző összetevői arányokkal. Annak idején (ántivilág…) a romániai majálisok elengedhetetlen tartozéka volt, a mosóporral felhabosított, katasztrofális minőségű csapolt sör és a félszáraz kenyér, továbbá az elronthatatlan ipari mustár mellett :-)

 3. Bibó — 2011-04-20 12:31 

Köszönöm szépen, alig várom.
Most láttam, hogy a Visegrádi utcában is van a hentesnél bárány. Sajnos csak szezonális, de azt mondta, rendelésre mindig lesz nála friss.
Erősen gondolkozom azon, hogy veszek tőle egy fél barit, ha még több ilyen recept lesz, akkor várhatóan a nyálfolyamom olyan méreteket ölt majd, hogy erőt veszek magamon és bevásárolok (eleje 2500, hátulja 3500). Még gondolkozok egy kicsit…

 4. mxplanet — 2012-04-07 17:55 

hat a menta szosz es a soyas hummusz hol marad? :D

 5. tiboru — 2012-04-09 08:27 

Mentaszósz is lesz :-)

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.