Piac: Tolosa, Baszkföld

Tolosa városról volt már szó. Fejtegettem, hogy mennyire kiváló támaszpont Baszkföld meghódításához, de önmagában is egy nagyon kellemes, szép kisváros, kábé az általunk kiszemelt terület közepén.
Belvárosában, az Oria folyó partján, a régi híd és a templom szomszédságában nagyon figyelemfelkeltő egy fehér, üvegezett, árkádos csarnok.
A szálloda recepciós lányaitól megtudtuk, hogy ez a heti piac színtere… Márpedig ha Csurtusék piacról hallanak, azt megnézik maguknak.

És megmutatják nektek is.

Lazac, egyszerűen

No, nem azt állítom, hogy minden nap ilyet eszünk (sajnos), de ma már ez sem olyan elérhetetlen.
Bár…. a mellékelt képen látható alapanyagból csak az alma hazai, a lazacszeleteket az apukám hozta annó Svédországból, ahol horgászni járt.
Ezt azért nem ő halászta, de stílusos vásárfia egy horgászás után, nem?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Virtigli európai tea

Észrevettétek már, hogy egyre több olyan ételt-italt fogyasztunk el, amelynek a származásáról elképzelésünk sincs? Most nem arra gondolok, ami természetes módon beugrik mindenkinek, nevezetesen hogy jó lenne tudni melyik almaligetből származik az almám, hanem arról, hogy jó lenne tudni, hogy amit eszem-iszom az fán terem, vagy a földön, és valaminek a gyümölcse vagy a gyökere?
Most tedd a kezed a szívedre, és valld be: nem biztos hogy kapásból megmondod hogy néz ki az ananászfa – hoppá! lehet hogy nem is fa??? – vagy hogy a a kiwi, avokádó bokron terem vagy hol is…? Tisztán előtted van a kávé, kakaó vagy tea akkor, amikor még csak valaminek a termése? Vagy levele. Vagy mi…. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szilveszteri vacsora

Hát először is: Boldog Új Évet mindenkinek!

Ez csupán egy villámposzt lesz arról, hogy mi volt a szilveszteri vacsoránk, mert ünnepek előtt mindig mindenki kajákról beszél, ír, fényképel, de miért ne lehetne ünnepek után is?

A klasszikus újévi menüben ugyebár malacsültnek kellett volna szerepelnie, meg virslinek és korhelylevesnek, lencsének és hirtelen nem is tudom kifelejtettem-e még valamit? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Enni Izraelben – egy kis vegyes

Volt itt már szó evésről is Izrael kapcsán – hát essen még pár szó róla.

A ‘péksütemények’-nek nagy kultusza van, de nem egészen olyanok, mint a mieink. Ami édes, az az eszméletvesztésig édes, ilyesmi a már emlegetett baklava és társai. Tibi és Gala elvittek Haifában egy általuk ismert jó helyre, ahol “rendes” baklava van. Íme:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az azori vörös tonhal

A Csurtuson áradoztam épp a napokban gyönyörű szálláshelyünkről, amely az Azori-szigetek legnagyobbikán, São Miguelen, Furnas város és az azonos nevű tó mellett volt.

A Furnas Lake Villas-i apartmanunkban a teljesen felszerelt szuper kis konyhában egyik este “főzésre” adtuk a fejünket.

Történt ugyanis, hogy bementünk egy relatíve nagyobb szupermarketbe (de azért ne tecsó meg ósan méretűre gondoljatok), ahol T. meglátott a halas pulton egy adag gyönyörű, friss, vörös tonhalat…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Karácsonyi töltött káposzta

Az a szokás, hogy Karácsonykor halat kell enni, engem (bevallom) mellbevert, mikor áttelepültem Magyarországra. Halat??? Szeretjük, rendben, na de Karácsonyra??

Mikor minden pendelyes kisgyerek tisztában van vele, hogy ilyenkor töltött káposzta dukál, füstölt húsokkal, előtte pedig borleves.

A borlevest majd Sanya leírja, a töltött kápit viszont most elmesélem én nektek, méghozzá oly módon, hogy kezdők is bátran belevághatnak! Semmi ördöngősség, bárki meg tudja csinálni!

Enni a Kaukázusban – a csurcskelá

Szögezzük le, hogy enni a Kaukázusban, az bizony élmény. A pozitív fajtából. Éppen ezért lesz még szó róla bőven. Most csak egy olyan kaját (??) mutatok meg, amihez még csak hasonlót sem láttam/kóstoltam eddig, de ha lenne itthon a piacon, szívesen enném.
Ez a csurcskelá.
Az angol útikönyvben, illetve a wikin ‘churchkhela’; az eredeti grúz, illetve örmény kifejezésekre pedig nem vállalkozom…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tavaszi vacsora

Milyen is legyen egy április közepi, alig-húsvét-utáni vacsora, ha vendégeket hív az ember??

Hát esetemben legyen benne bárány mindenképpen, és friss zöldek. Előételnek is a húsvétra visszahajazó házi füstölt sonka és kecske ‘telemea’ (sóstúró) tűnt adekvátnak.

Bár a sütemények meg a sütés nem az én asztalom, de most szerettem volna valami kis könnyű desszertet, és lett is: 10 perces, mégis mutatós és nagyon finom!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….