Szilveszteri vacsora

Hát először is: Boldog Új Évet mindenkinek!

Ez csupán egy villámposzt lesz arról, hogy mi volt a szilveszteri vacsoránk, mert ünnepek előtt mindig mindenki kajákról beszél, ír, fényképel, de miért ne lehetne ünnepek után is?

A klasszikus újévi menüben ugyebár malacsültnek kellett volna szerepelnie, meg virslinek és korhelylevesnek, lencsének és hirtelen nem is tudom kifelejtettem-e még valamit? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Édeskömény – egyszerűen!

Visszatérő élményem, hogy a szüpermárséban, amikor avokádót, édesköményt vagy valami hasonlóan “egzotikus” növényt veszek, akkor a kasszás megkérdezi, hogy ezekből melyik melyik, a sorban mögöttem állók pedig – a bátrabbja – kíváncsiskodnak, hogy vajh mit csinálok én ezzel?

Ilyenkor lehetőségem van, hogy igazi népnevelőnek érezhessem magam, amit semmi pénzért ki nem hagynék! Úgyhogy már többször tartottam kiselőadást a római saláta, ruccola, zellerszár, stb., stb. felhasználási módjáról – és hogy a gyorsított tempójú receptátadás sikeres volt, azt onnan lehet tudni, hogy a hátrébb lévők is odagyűltek, és senki nem reklamált, hogy most miért áll a sor?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kacsamáj – egyszerűen

A külföldi gasztrobarangolásokat most egy poszt erejéig megszakítjuk azért, hogy ismét egy gyors, egyszerű(en elkészíthető) kaját ajánljunk megtisztelő figyelmetekbe.

Kacsamáj, kifejezetten faxnik nélkül. Bármikor elkészíthető, amikor  a közérzeteteket egy ínyenc kajával is fel akarjátok dobni.

Szögezzük le mindjárt az elején, hogy persze libamáj is lehet, de mindkettőből a hízott/tömött fajtára gondolok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….