Találd ki mi ez a zöld?

2007.09.14.-i posztunk remake-je

Én jól kitaláltam, hogy ezt a posztot egy találós kérdéssel kezdem, na de akkor a címben nem adhatom meg a választ…

Úgyhogy kénytelen leszel megpróbálni kitalálni, vagy tovább olvasni.
Ravasz, mi?? :)

A kérdésem, hogy mi az, amit itt fentebb látsz?
Nem megy?
Na jó, segítek:

Abban ugye megegyezhetünk, hogy zöld. Nem kicsit, nagyon – így monnyák ezt manapság.
És talán azt is kitaláltátok, hogy folyadékról van szó, ami egy szép pohárban van.


További adalékokkal szolgálok:

Vasárnap, amikor a konditerem után bementem a szaunába, erőteljesen eszembe juttatták, kellemes emlékek ébredtek bennem, erre hazajöttem és ilyet ittam.

Oké, nem húzom tovább: a mellékelt képen látható üvegből töltöttük ki a zöld élien lötyit, az üveget pedig Madeiráról reptettük haza.

Tényleg: már olyan régen szó sem esett Madeiráról…

Úgyhogy épp itt az ideje.


Merthogy Madeirán a legkellemesebb illat-emlékem a sokat emlegetett eukaliptusz volt, annak is a földön heverő magja, amely ilyen ni:

Zöld verzióban nem láttam (gondolom úgy még a fán van), de a barna fajtából rengeteg hevert az utak melletti erdőkben.
Ez a kis izé olyan kellemes illatot áraszt (de nem erőszakosan ám, csak éppenhogy), hogy szerettem volna azonnast ilyen kölnit…
Mivel kölnit nem árultak belőle, de likőrt és cukorkát igen, mindkettőből feltankoltunk egy keveset.
A cukorka már a múlté, de a likőr még tartja magát…

Pedig, amint látjátok, tényleg nagyon szép.
Hogy jó-e?
Hangulat kérdése.
Sajnos kovászos uborkával és pörkölttel nem nagyon passzol, de ha desszertként fogjuk fel, akkor már rendben van. Nem csak azért mert édes – végül is likőrhöz képest nem is olyan nagyon – hanem inkább az aromája miatt.
Pont olyan, mint amikor a szaunában a kedves velünk együtt szenvedő izzadótárs csöpögtet egy kicsi eukaliptusz olajat a kályhára…

Mivel szagot nem tudok közvetíteni, megint csak a színével próbálom meg érzékeltetni, hogy mennyire, de mennyire….

És csak azért, hogy bárhol felismerjétek, ha találtok ilyet (és szedjetek nekem egy kilónyit, amit én botor módon elmulasztottam…):

Té lábjegyzete az eukaliptusz témához:
Biztosan vannak olvasóink között, akik emlékeznek ezekre a – kis piros dobozokban árusított – vietnámi (kínai?) balzsamokra, amelyek ugyanolyan jók voltak fejfájásra, szúnyogcsípésre, mint fogamzásgátlásra vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő lovak fájdalom nélküli elaltatására, de volt, aki eredményesen szedte földrengés és katonai puccs ellen is.

Nos, ha ebből a kenőcsből fagylaltot főznének, pont ilyen íze lenne, miután megromlott.

Nincs

Nincs hozzászólás.

RSS feed for comments on this post.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.