Igaz ugyan, hogy az izlandiak egy csomó mindenben különböznek a többi germán nemzettől (ezt legalábbis minden adandó alkalommal büszkén hangoztatják), de abban nem, hogy az égetett szeszesitalok fogyasztása évszázadok óta jelentős szerepet tölt be a gasztrokultúrájukban. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ott-tartózkodásunk ideje alatt egyetlen részeg embert sem láttam (igaz, az alkoholárakat figyelembe véve ennek az ellenkezője lett volna meglepő), viszont (kizárólag kötelességtudatból) megkóstoltuk a hazai italt. Mai posztunk erről, az izlandi nemzeti spirituszról, a brennivínről szól.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….